2012. január 14., szombat

Illatos mécsestartó

Sajnáltam kidobni az enyhén plöttyedt narancsokat, így újrahasznosítottam: vékony szeletekre vágtam, ügyelve arra, hogy a vastagságuk azonos maradjon. Ezután fém tálcára helyeztem őket és a kályha tetejére kerültek pár napra. Folyamatosan fordítgattam a szeleteket, hogy mindkét felükön egyenletesen száradjanak. Kellemesen illatozott közben, így két legyet ütöttem egy csapásra! ;) És hogy mi lett a sorsuk?

 Tádááááámm, a végeredmény:

Lépésről lépésre:
A szükséges eszközök:

- üveg mécsestartó
-hőálló alátét
-ragasztópisztoly és patron
-szárított narancs szeletkék (vagy termések, csigaház...)
-raffia
-olló
-villa
-kellő elszántság :)
-csepp türelem :)

Először egy kis ragasztót nyomok a mécsestartóra és elkezdem a raffiát rátekerni. A villát "munkavédelmi" okokból szoktam használni: azon kívül, hogy nem égetem össze az ujjaimat az is az előnye, hogy mivel fémből készült, száradás után könnyen lekaparható róla a ragasztó.

Ha megvagyok, levágom a kis kilógó szálakat és még egy pöttynyi ragasztót nyomok a raffiára.
A ragasztó szálakat száradás után könnyen lenyisszanthatjuk.

Felragasztjuk a karikákat is. Ekkor is érdemes a villával rányomni a szeletkét, de óvatosan, nehogy a narancs törjön!

A fölös ragasztó szálakat, kikandikáló raffiát megnyirbálva már kész is a mű! :)

Szépen pislákol benne a mécses! :)

Ha lett volna itthon csillagánizs, akkor az került volna a szeletkék közepére.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése