2012. január 24., kedd

Jól indult a napom :)

...ezért:
kreálmányaim a februári Praktikában :)



Ófink így kommentálta: "Anya, akkor te most híres vagy?" :D


2012. január 22., vasárnap

Mai napi szösszenet

Sütögetésünk eredménye: a palacsinta zsiráf. :)
Génmódosításhoz semmi köze, bátran fogyasztható. :)

2012. január 17., kedd

Öröm a köbön :)

Hogy miért? Ismét felfedeztem a babulmányaimat (szivecskék), nem is akárhol! :) Kata oldalán bóklásztam éppen. Ajánlom figyelmetekbe, mert eszméletlen jó képeket készít!




További képek Katától itt. :)

2012. január 15., vasárnap

Zacskótartó

Praktikus és romantikus is! :)
Régi vágyam teljesült végre. Már nem kell azon töprengenem, hogy vajon hova is tettem a zacskó köteget, és mérgelődnöm sem kell többé, ha valahonnan legurulna és letekerődne. Ráadásul még a konyha dísze is lett. :)
Stílusában a kenyértartóimra és a receptgyűjtőimre hajaz.




2012. január 14., szombat

Az úgy volt....

....hogy Dodó Karácsonyra kapott egy karaoke társasjátékot, majd kreált magának egy mikrofont hozzá, annak rendje, s módja szerint....csak egy szabad spulni, egy üresjáratú pingpong labda és némi cellux kellett hozzá.


Ófi ki is dekorálta (csajosan természetesen).
Az én kölkeim... :))))

Illatos mécsestartó

Sajnáltam kidobni az enyhén plöttyedt narancsokat, így újrahasznosítottam: vékony szeletekre vágtam, ügyelve arra, hogy a vastagságuk azonos maradjon. Ezután fém tálcára helyeztem őket és a kályha tetejére kerültek pár napra. Folyamatosan fordítgattam a szeleteket, hogy mindkét felükön egyenletesen száradjanak. Kellemesen illatozott közben, így két legyet ütöttem egy csapásra! ;) És hogy mi lett a sorsuk?

 Tádááááámm, a végeredmény:

Lépésről lépésre:
A szükséges eszközök:

- üveg mécsestartó
-hőálló alátét
-ragasztópisztoly és patron
-szárított narancs szeletkék (vagy termések, csigaház...)
-raffia
-olló
-villa
-kellő elszántság :)
-csepp türelem :)

Először egy kis ragasztót nyomok a mécsestartóra és elkezdem a raffiát rátekerni. A villát "munkavédelmi" okokból szoktam használni: azon kívül, hogy nem égetem össze az ujjaimat az is az előnye, hogy mivel fémből készült, száradás után könnyen lekaparható róla a ragasztó.

Ha megvagyok, levágom a kis kilógó szálakat és még egy pöttynyi ragasztót nyomok a raffiára.
A ragasztó szálakat száradás után könnyen lenyisszanthatjuk.

Felragasztjuk a karikákat is. Ekkor is érdemes a villával rányomni a szeletkét, de óvatosan, nehogy a narancs törjön!

A fölös ragasztó szálakat, kikandikáló raffiát megnyirbálva már kész is a mű! :)

Szépen pislákol benne a mécses! :)

Ha lett volna itthon csillagánizs, akkor az került volna a szeletkék közepére.

2012. január 8., vasárnap